idézés
Ha
nem jelöljük vagy nem megfelelően jelöljük meg, hogy például egy dolgozatunkba
más művéből idéztünk, vagy nem volt jogunk arra, hogy valamit a szerző
engedélye nélkül felhasználjunk, akkor lényegében lopást követünk el, ezt
nevezik plágiumnak. Az alábbiakban megnézzük, mire kell figyelni az idézésekkor
mind helyesírási, mind jogszabályi szempontból. Ne feledd: az idézés nemcsak
egy offline könyvben (dolgozatban,szórólapon, újságban stb.) de egy online
felületen (weblap, fórum stb.) is csak szabályszerűen lehetséges!
Jogi
szempontból
A
szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző
engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel
szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
A
mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az
eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével
bárki idézheti
szabad
felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett,
illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit
Helyesírási
szempontból
Idézéskor
idézőjelek („ ”) közé tesszük az idézet szöveget. Fontos, hogy az első idézőjel
alul, a második felül helyezkedik el.
Ha
szó szerint idézünk, ugyanakkor ezt szervesen beleszőjük a mondandónkba, nem
kell gondolatjelet és kettőspontot használni. Emellett arra is figyeljünk oda,
hogy ilyen esetekben az idézet mindig kisbetűvel kezdődik, kivéve, ha
tulajdonnév. Arany János végső elkeseredésében úgy éli meg, hogy verse csupán
egy kísértet, mely „jár még föl a halál után", s talán magára is érti
ezt...
Ha
az idéző mondat az idézet mögött áll, gondolatjelet teszünk közéjük. Pl.:
„Bízunk benne, hogy a jövő évben megerősítjük piaci pozíciónkat” - mondta a
vállalat vezetője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése