Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki
egy másik ember munkáját saját publikált munkájában hivatkozás,
forrásmegjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként
tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti.
Régebben főleg irodalmi művek és
zeneművek vonatkozásában merült fel, és voltak belőle híres plágiumbotrányok
vagy ügyek. Manapság az internet adta lehetőségek a plagizálást a mindennapok
gyakori eseményévé tették, hiszen számtalan lehetőség van mások írásainak
feltűnés nélküli átvételére, amely törvénytelen eszközzel főleg a különböző
oktatási intézmények nem szorgalmas, de találékony diákjai élnek. A plagizálás
olyan kiterjedt mértékben folyik világszerte, hogy jelentős perek is zajlanak
ebben a témában.
Az Iliasz-pör
A magyar irodalom történetében az első
plágiumper az ún. Iliasz-pör volt. Kazincy szerette volna, ha valaki
lefordítja magyarra az Iliaszt. Egy Vályi Nagy Ferenc nevű tanító ezt meg is tette.
Kazinczy elküldte neki Kölcsey Iliasz-fordításának egyes részeit is, és az ezekből
összerakott művet adta ki a saját nevén. Kölcsey ezen felháborodott, de
Kazinczy nem értette az okát: ő úgy vélte, mindegy, ki fordította: a szerző
Homérosz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése